Nyomtatás
2017. július 13., csütörtök 17:00

Guns N' Roses - 2017.07.10 – Bécs

Írta: Farkas Viktor
Értékelés:
(1 szavazat)

Reunion

Felesleges ragozni. Én a kis 10 évemmel talán elbújhatok abban a mezőnyben, ahol a GNR koncertre várakozás olimpiai számát űzik a rajongók, hiszen van, aki ennek dupláját esetleg még annál is többet várt kedvenc rockbandánk újjáalakulására. Mindannyian felkaptuk a fejünket, amikor felröppentek a hírek, hogy Slash és Axl kibékültek és Duff-al kiegészülve az eredeti 5-ös fogat egy része ismét színpadra áll. Az első koncertvideók után pedig jött a tényleges álleesés. Axl visszatért és végre elfogadható teljesítményt nyújt volt zenésztársai mellett. Az európai dátumok bejelentése után pedig érezhettük, hogy ez nem csak álom, hanem a hihetetlen valóság. Bár magyarországi koncertet nem kapott a Not In This Lifetime elnevezésű turné, mivel hiába épül havi két stadion az országban egy akkora sajnos még így sem akad, ahová kellő mennyiségű rajongó befért volna. Azonban nem volt kérdés, hogy a nem túl távoli Bécs hívogató szavának nem lehetett ellenállni. 

Nem szeretnék senkit azzal álltatni, hogy ez a cikk egy objektív véleményt fog adni a koncertről. Egy GNR rajongó tini –aki már közelebb jár a 30-hoz - élményeit olvashatjátok.

 

Megelevenedett fiatalság

Előzenekarnak lenni nem hálás feladat azonban a GNR nem kis meglepetésemre igazi gyöngyszemeket hozott magával a turnéra. Tyler Bryant & the Shakedown valamint a Wolfmother két olyan elemi erejű rock produkció, akik maguk is megérnének egy külön estét. Lendületes rockdalok és már ekkor tudatosult bennem, hogy brutál jó hangosítással dolgoznak a zenekarok.

(Forrás: Gergely Zsigmond – Youtube)

19:30-kor azonban pontosan kezdődött a csoda. A koncertet indító Bolondos Dallamok témája egyértelművé tette, hogy itt bizony semmilyen görcsösség nincs a zenekar részéről. Nyílván tisztában vannak a közönség elvárásaival, azonban saját képességeikkel is. Az It’s So Easy, Mr. Brownstone dalpáros alatt tulajdonképpen nekem kiesett kicsit néhány perc. Egyszerűen fel kellett dolgozni, hogy most egy GNR koncerten vagyok. Szédítő élmény volt látni, ahogy mindenféle körítés nélkül felsétálnak a színpadra a zenészek és mintha semmi sem történt volna ’92-óta elemi erővel kezdtek a dalokba. A kakukktojásnak számító Chinese Democracy dalai sem kaptak még ekkora szeretetet, mint amikor Slash szólózott pl, a Better alatt. A Welcome To The Jungle előtt Axl hozta a koncert egyik leghidegrázósabb pillanatát, amikor az Ernst Happel Stadion - Slash felvezetése után - csak attól zengett néhány pillanatra, hogy: You know where the FUCK YOU ARE?! Leírhatatlan…

(Forrás: Vienna In ConCert – Youtube)

A kereken 3 órás koncert alatt a GNR nem tudott nem jót játszani a kiéhezett közönségnek. Diszkográfiájuk valamennyi ismertebb darabját eljátszották. A közönség hálásan fogadta olyan kedvenceit, mint a Live and Let Die, Rocket Queen, You Could Be Mine, Sweet Child O' Mine, Knockin' on Heaven's Door, Nightrain és még sorolhatnám. Egy-két dal kellemesen el lett húzva, hogy a hosszabb gitárszólók alatt Axl egy kis pihenőhöz jusson. De nem lehetett panasz az énekesre. Néha kicsit megfáradt a hangja azonban becsülettel végig énekelte a bulit. Olyan teljesítményt és élményt hozott, hogy valamennyi neheztelő rajongó megbocsátotta neki, hogy oly sok évvel ezelőtt az ő (és persze sok más külső tényező) hatására oszlott fel a világ egyik legjobb rockbandája. (Az ezután működő hamis GNR-t nem is említem.) De visszatért… nem jópofizott a közönséggel, de még zenésztársaival sem azonban talán két dalnál felénk fordult és ha kicsit is de meghajolt előttünk (egy alkalommal kilépett az esőbe is!). Ilyen alázatosnak, tisztának még talán sosem láthattuk őt. A November Rain alatt a zongoránál ülve lehetett látni, hogy mennyire szívén viseli ezt a turnét és hogy szeretne még adni valamit a közönségének.

(Forrás: Renkafb – Youtube)

De a többiekre sem volt panasz. Slash kezét valószínű jegelni kellett, hiszen irgalmatlan mennyiségű szólót tett a dalokba és kellemesen kiugrálta magát a 3 óra alatt. Duff-on látszik, hogy talán ő most a legösszeszedettebb. Eszméletlen pontos játékával, vokálozásával magabiztos pontja volt a produkciónak. Ráadásul pop-punk bandába illően énekelte az Attitude-ot.

(Forrás: Miha G – Youtube)

Na és ejtsünk szót a többiekről is. Frank Ferrer dobost elég sok kritika érte, hogy nemileg átértelmezi a legendás dobtémákat egyes dalokban, ami valahol megállja a helyét. Azonban számomra, aki nem vagyok dobos nem volt feltűnő a különbség és gyanítom a közönség nagy része így volt ezzel. A zenekar történetének első női tagja Melissa Reese a billentyűknél foglalt helyet illetve a magasabb szólamoknál remekül besegített Axl-nek. Richard Fortus gitáros pedig remekül nyomta a progresszívebb gitárszólókat (főleg a Better első szólóját), az Izzy hasonmást valamint több dalban vagy köztes szólózásban nagyon komoly összmunkát mutatott Slash-el. 

Hogy mik voltak a koncert csúcspontjai? A Welcome To The Jungle kezdése, a Better újjászületése a koncert első felén, a Civil War alatti hatalmas együtt éneklés, a ritkán játszott Used To Love Her, Slash és Richard Fortus közös szólói, a megemlékezés Chris Cornell-ről, a Coma vagy a November Rain alatt Axl gesztusai felénk és a zenésztársak felé vagy a végén már kicsit fáradó tömeg újjászületése a konfettiesőben a Paradise City dallamaira. Órákig sorolhatnám…

(Forrás: Jorge Cubas – Youtube)

 

Összegzés: Not In This Lifetime

Nem nagyon lehet rosszat mondani a GNR-ról 2017-ben. Eszméletlen 3 órás koncerttel ajándékoztak meg minket. És igen hiányzik a legendás ötös maradéka is, de a mostani felállásra sem lehet panasz, hiszen az új zenészek nagyon szerethető karakterek. Sokunknak fiatalkori álma vált valóra a bécsi koncerttel és a hideg futkos a hátamon még most is, ahogy visszanézem a koncert néhány pillanatát a belinkelt videókon. Annyira elragadott az élmény a cikk írása közben is, hogy azt el is felejtettem írni, hogy esett az eső vagy, hogy nem Guns-os pohárban árulták a sört. De nehéz bármiről is beszélni életed koncertélménye után… reméljük ebben az életben még ellátogatnak Magyarországra is.

 

Farkas Viktor

Kapcsolódó elemek