Blog

Amikor a testet teremtették, valamennyi testrész főnök akart lenni. Az agy azt mondta:
- Mivel én irányítom az összes testrészt és én gondolkodom mindenki helyett, én leszek a főnök.
Erre a láb azt válaszolta:
- Miutan én viszem az embert oda, ahova menni akar és kivitelezem amit mond az agy, így én akarok a főnök lenni.
így folytatta a szem, a kéz, a szív, a tüdő, és minden szerv főnök akart lenni. A segg erre azt mondta:
- A főnök én vagyok!!
Minden testrész röhögött és abszurdnak találta, hogy a segg legyen a főnöke. Erre a segg nagyon megsértődött, összehúzta magát és megtagadta elvégezni dolgát. Ennek következtében az agy belázasodott, a szem kigúvadt, a láb remegett, a kéz erőtlenül lógott, még a szívnek és a tüdőnek is nagy nehézsegekbe került elvégezni munkájat. Végül minden testrész kérte az agyat, engedje meg, hogy a segg legyen a főnök.
Így is lett!
A többiek most elvégzik a munkát, amíg a segg csak ül és sok szart csinál.

Tanulság:
Ahhoz, hogy főnök legyen valaki, nem kell géniusznak lennie, lehet egy közönséges segg is!

 

Örömmel jelenthetjük be, hogy az utóbbi években Európa egyik vezető metal bandájává előlépett, a szervezőkhöz érkezett visszajelzésekben, e-mailekben és különböző fórumokon egyik legtöbbször kért csapat, a svéd Amon Amarth is fellép a májusi csillebérci MetalFesten! Az 1988-ban Stockholm egy elővárosában még Scum néven megalakult, majd a Gyűrűk urában szereplő Végzet hegye után Amon Amarth nevet felvett brigád melodikus death metal dalaiban az északi mitológia, a kereszténység előtti viking világ elevenedik meg. A svéd ötös sosem tartozott a divatos bandák közé, de lemezről lemezre emelkedett az ázsiójuk. Amikor 2006-ban megszületett a With Oden On Our Side című hatodik albumuk, minden korábbinál combosabb és változatosabb dalokkal, már főzenekarként játszhattak fesztiválokon, turnékon, nem ritkán egy viking hajó pontos másával és akciódús csatajelenetekkel erősítve a színpadképet. A legutóbbi lemezük, a 2008-as Twilight Of The Thunder God az eddigi legsikeresebb anyaguk lett, amit a nagy zenekari őskedvenc, a Slayer előtt is bemutathattak Európa-szerte. Az északi tematikájú metal mesterművön olyan vendégek szerepeltek, mint LG Petrov, az Entombed frontembere, Roope Latvala, a Children Of Bodom gitárosa, vagy az Apocalyptica tagjai. A lemez megjelenése óta megállás nélkül turnézó gárda decemberben még Kínába is eljutott, a csillebérci MetalFestre pedig egy újabb amerikai headliner körutat követően érkeznek majd.

 

Az este összeröffentem a barátnőimmel egy kis “megbeszélésre”. Megígértem a férjemnek, hogy pontban éjféli 12-kor otthon leszek.
De a buli túl jól sikerült. Koktél, tánc, még több koktél és az idő elszaladt. Végül hajnali háromra haza is értem, mondanom sem kell.....kissé ittasan
Épp becsuktam magam mögött az ajtót, amikor a kurva “kakukkos óra” rákezdte: KAKUKK,...KAKUKK,...KAKUKK. Mivel tudtam hogy a férjem fel fog ébredni a zajra, gyorsan én is rázendítettem.....
és kakukkoltam...... még kilencszer.
“Megúsztam egy veszekedést” gondoltam és büszkeséggel eltöltve - eme zseniális ötletért - szép nyugodtan lefeküdtem a férjem mellé. Az utolsó gondolatom elalvás előtt az volt, hogy mennyire okos és fürge eszű vagyok,... még a kritikus pillanatokban is feltalálom magam.
Másnap mikor a férjem reggeli közben megkérdezte hány órakor érkeztem haza, lazán válaszoltam hogy pontosan éjféli 12-kor, ahogy megígértem. Nem szólt semmit sőt, még kételkedni sem látszott.
Na, ezt megúsztam....CSODÁS!!!....gondoltam...
.....mikor megszólalt:
Apropó,...ki kéne cserélnünk a kakukkos órát!
Igen,....és miért? – kérdeztem

Mire ő:
- Hááát.... az éjjel felébredtem amikor hármat kakukkolt és a fene tudja hogy miért vagy hogyan, de utána azt kiabálta hogy “BASSZA MEG!!!”...aztán még négyet kakukkolt és........
......miután végighányta a folyosót, másik hármat kakukkolt miközben majd megszakadt a röhögéstől. Utána még egy kakukk, majd botladozás közben rálepett a macskára és összetörte a telefonasztalt a nappaliban. Az utolsó kakukkot már mellettem az ágyban adta ki magából, aztán egyszerűen elaludt. Ennyi. Mit szólsz hozzá?

Kányádi Sándor

EGYSZER MAJD SZÉP LESZ MINDEN

Egyszer majd szép lesz minden,
a telet s az őszi
félelmet, hidd el,
szerelmünk levetkőzi.

Csilla

    Ritka, de annál nyomósabb indokkal írock általában blogot. Lehet, hogy más csak nevet egy fiatal lány gondjain, aki még csak most ismerkedik "az élet nagy dolgaival és kegyetlenségeivel." Naiv dolog, vagy épp nem az... mindenki döntse el maga. De én nem kedvelem, ha valaki semmibe veszi más munkáját.
    A mai napon egy fiatalembertől kaptunk kedves barátaimmal pár udvarias bókot, íme néhány:

• - "Kapjadbe a f*xxom ratyi kis f*xxhuzogató bűdősparaxtg*cik"
• - "Rohadékmócskóscigányok kilextekmindirtwa"
• - "K*rwa anyátok mócskos komcsik wagytok"

    És egyéb okosságok, amik egy magafajta értelmiségi szájából kicsúszhatnak, ha értitek, mire gondolok. Hozzáteszem, a srácot első látásra chippendale-nek néztem.
    Voltunk páran fent, de kevés az, aki ilyen helyzetben tűrtőztetné magát. A sértések ellenére néhányan csendben maradtak inkább, mások ugyanilyen durva szavakkal vágtak vissza. Én csak nevettem az egészen, próbáltam lehűteni a többieket, és nem hagyni igazán a rend felborulását. Jelentettük az esetet, és küldtünk üzenetet is, igaz, ezt nem én tettem meg. Ezt elismerem.
    Nem az első eset, hogy nem volt moderátor, és kitört a balhé a chat-en belül sajnos. Vannak jó páran, akiket a tisztelt vezetőség kijelölt, azonban mindenkinek hétvége van ilyenkor, ez nyilvánvaló. Mi, akik szinte minden hétvégén fent vagyunk és figyelünk, mi, akik semmilyen szerepet nem töltünk be a chat és a portál életében, mi próbáljuk megvédeni a rendet! Ha vita van, beleszólunk. Ha eldurvul a poénkodás, rendre utasítjuk őket, amíg nincs moderátor. Ennél több hatalom ugyanis nem jutott nekünk.
    Lehet, hogy csak én veszem ennyire a lelkemre az egészet, de vannak olyanok, akik nagyon is régóta törekednek arra, hogy elnyerjék ezt a posztot, mivel igenis foglalkoznak az oldallal, néha jobban, mint akiknek kellene. Nagyon jól mondják a régi tagok, hogy sok lett itt a nem kívánatos személy, nagy a rendetlenség, és egyetértésben a "frissebb" tagokkal úgy gondolják, új moderátorokat kellene kinevezni, hogy valahogy helyrehozzuk ezt az elváltozást. Sérelmeztem ezt a mai napot abból a szempontból is, hogy a javaslatok süket fülekre találnak.
    Van kinevezve kb. 7 moderátorunk, ebből fent tartózkodik átlagosan 2-3, és azok sem mindig csinálnak semmit. Miért? Mert nem figyelnek oda, nem tudják, hogyan is avatkozzanak bele, mások túlzottan is jól végzik munkájukat.
    A következő szempont a választás. Szemet szúró dolog a beajánlás, a pofára kinevezés. Ha kapnék egy indokot, ami cáfolja, miért van ez így, akkor elfogadnám. De ki lesz az, aki nekem megadja? Talán senki, mivel ahogy ezt a problémát sem, úgy az írásomat sem fogja senki elolvasni, aki érintett.
    Nem szeretném bántani a tisztelt vezetőséget és a moderátorokat, hiszen nekem nem ártott egyikük sem, sőt, nagyon kedvelem többségüket, akit ismerek, de én ezt látom. A hozzáállást. Mondták nekem, hogy bolond vagyok, mert szeretném ezt a posztot. Pedig nem, nekem az életem minden terén célom az, hogy ami elromlott, azt megpróbáljam helyreállítani. Mondták, hogy máshol kaphatok ilyen szerepet egy másik közösség érdekében. De kérdezem én, mi értelme olyan helyen tenni a dolgod, ahol nincs dolgod? Nekem van elképzelésem arról, hogy s mint lehetne ezt az egészet úgy megoldani, hogy a közösség elégedett legyen csakúgy, mint a vezetőség. Aki lát engem fent, az tudja, hogy hétvégén is minden nap délutántól késő estig fent tartózkodom, odafigyelek, ha bármi gond van, az emberek (úgy érzem) kedvelnek engem, mindenkivel szót értek, simán elhülyülök akárkivel, az újaknak is szívesen segítek. Nem ez egy rendes "portállakó" dolga? Ha valami nem tetszik, kulturáltan el is tudom mondani azt, nem volt még olyan, hogy egy moderátor kidobott volna valamiért, amivel megszegtem a szabályokat. Nem ítélek ismeretlenül, ha nincs rá okom, nem provokálok, a szabályokkal tisztában vagyok, hiszen majdnem egy éve vagyok már tag. Pontosan ezért nem értem hát, hogy milyen alapon veszik semmibe az embert, ha egyszer törekszik a jobbra...?
    Alkalomról alkalomra úgy érzem, csalódnom kell ebben az egészben, mert szerintem magasról letojják, mi van itt... de azt kérdezném: mi értelme feladni az egészet, mikor annyira jól működik az egész portál, és az emberek még szeretnek ide járni? Mi értelme megutáltatni magukat a fő-fő-emberkéknek? Nagyon az az érzésem, hogy ide jutunk hamarosan... számomra a mai nap tette fel az i-re a pontot, mert ez már tényleg hihetetlen, ami itt megy.
    Kiváncsi vagyok, hogy ez a nyílt kinyilatkoztatás eredményez-e valami pozitívat, avagy csak egy taggal szegényebb lesz-e az oldal.

Soraimat egy újabb, szerintem idevágó Road-idézettel zárnám. Köszönöm a tisztelt publikum figyelmét, és szívesen meghallgatnám a véleményeket is!

 

"Ne mondd, hogy megint félsz, ne mondd, hogy semmit nem érsz, ne mondd, hogy feladod! Ne mondd azt, hogy nem a Te harcod!'

Sajnos mostanság megint előtört a régi rossz énem:( Egyre többet vagyok szomorú picike kis apróságokon.Semmi nem akar összejönni.Mintha az egész világ ellenem fordult volna.:( Ebből kifolyólag valahogy senki ne várja azt,hogy én is kedves legyek.Nem tudok az lenni.Folyamatos átverések áldozata vagyok.:( Nincs mellettem az sem,akit a világon a legjobban szeretek,pedig neki elmondanám bánatom.Tegnap is tele sírtam kicsi kacsis párnáimat.Senki nem vigasztalt.Pedig nem kellett volna sok csak,hogy átöleljen valaki.De totál egyedül voltam otthon.A legkedvesebb ember az életemben napok óta bunkózik velem,pedig hiányzik,mert szeretem...A másik fontos ember észre sem vesz,nem foglalkozik velem,és csak átver.Pedig szerelmes vagyok belé,ami mostanság nagy szó,mert ilyen nem sűrűn történik velem.:( Hiányoznak a beszélgetéseink,és a drága jó beszólásai.Egyszerűen nem lehet leírni,hogy ez a két ember mennyire hiányzik.Valószínű,hogy az ő hiányuk miatt vagyok olyan,amilyen mostanában.Szeretném őket visszakapni,és érezni a szeretetüket,már ha van!!!:({remélem,hogy van!!} Sajnos a tanulás nem veszi el a hiányukat:( Vissza akarom kapni őket,hogy ugyanolyan kis vidám mosolygós legyek,mint az előtt.Nem szeretek szomorú lenni,de sajnos ezt nem igazán lehet szabályozni.Főleg ha valaki olyan egyedül érzi magát,mint most én:( Utálom a magányt,és szeretném ha végre nem kellene egyedül megküzdenem a mindennapok nehézségeivel.  {Bocsi mindenkitől,hogy itt siránkoztam ki magam,de ki kellett adnom magamból!!!}

Közületek elég sokan ismernek már!!Van aki személyese,van aki csak így virtuálisan!!Tudjátok,hogy soha nem rejtem véka alá amit érzek és gondolok!Sajnos ez miatta tulajdonságom miatt Iszonyatos bunkó"kretén"ember vagyok!De azt már kevesen,sőt talán senki nem tudja ,hogy miért!Az igazság az,hogy valójában igen is érzelmes ember vagyok!De különböző dolgok miatt(csalódások)ezt elfojtom!Az egész 2003 ban kezdődött!Mikor meghalt a nagymamám!!Őt mindenkinél jobban szerettem!Nagyon fontos szerepet töltött(Tölt be)az életemben!!A testével együtt a szívem és lelkem hatalmas darabját el temettük!A következő hatalmas csalódásom az volt mikor anyukám kidobott otthonról!17 éves voltam és lázadó!Lázadtam minden ellen!Anyummal rengeteget veszekedtem!Sokszor verekedésbe torkollott a dolog!Persze soha nem emeltem kezet anyámra!Ekkor hatalmasat fordult a világnézetem!De próbáltam megőrizni az emberi mivoltom és picit talpra álltam érzelmileg!Majd jöttek a csalódások!Szerelmekben,barátokban,haverokban!Ekkor ébredtem rá,hogy akármit is teszek a világban,akár milyen rendes ember ként élek akkor sem fogok soha megfelelni!Ekkor fordultam viszályomra és kezdtem el bunkózni az emberekkel és nem törődni a véleményekkel!!2008 ban mint derült égből a villám csapás tört rám a hatalmas szerelem!Tündi ismét előhozta belőlem az embert!Volt értelme!De miután vége lett a kapcsolatunknak eldöntöttem ,hogy soha többé senki nem fogja megismerni azt a Lőrincz Gábort!Mélyen el temettem magamban!Ebben az a legfájdalmasabb,hogy most már olyan embereket is megbántok akiket szeretek!Többek között Tündit is!Mára teljesen elvesztettem a hülyeségem miatt!De már nem akarom előhozni azt az embert aki régen voltam!Pedig rettenetesen vágyom a szeretetre!Be kellene végre látnom"Hogy hiába vagyok erős,érzéketlen!Akkor is érzek!S nem attól leszek kemény ha mindenkit elmarok magam mellől,hanem ha megmutatom ,hogy tudok még szeretni"De már nem merek szeretni!S talán nem is akarok!Ezt nem tudom eldönteni!Tündit valahol még mindig szeretem!Rengeteget gondolok még rá!S rettenetesen hiányzik nekem!Talán ezek az aprócska érzelmek tartják még bennem mélyen eldugva az embert!Ezt a pár sort azért irtam le hogy kicsit jobban megismerjetek!!De ezzel nem tudtatok meg mindent rólam!!S csak úgy mellékesen meg jegyzem hogy én már nem változok!!!!

Bádogból készült vaskatona vagy, ha ennyit adsz, inkább hagyj. Le kellene írnom, milyen egy nap ha szar, de az a baj, hogy zavar az avar, mert nem én vagyok a baj, pedig lehetnék, sokszor és sok mindent szeretnék. Szegről - végről vagyunk rokonok, szemembe szórod a homokot, vagy a hamut hinted, ennyi a minden, amit adni tudsz, szerintem meg kuss, és fuss. Magyar a vaker, hiába rázod magad, feladod hamar, mert nagy volt a falat. Félrenyelted és most köhögsz, előtte én nyeltem mellé, s láttam a pofád ahogy röhögsz. "Asztat bárki mondhassa!", a szavaid az igazság mozgassa, s álljon mint a bárka, Noé sokáig kreálta, de neked elég egy pillanat. Minden alatt ugyanaz van, féreg, hangya, gondolat, mi beférkőzik, olyan mint a tudat, nálad hiányzik nálam csak apad. Van aki egy szelet vet, mégis több vihart arat. Az arany beszél, de a réz ugat!